Ezt a tanulmányt a levegő hőmérsékletének és páratartalmának a koronavírusokra gyakorolt hatásának vizsgálatára végezték. A két vizsgált vírus hasonló a SARS-CoV-hoz. A vírus vizsgálatának nagy kihívásai miatt "helyettesítő" vírusokat választottak a koronavírusok túlélésének és perzisztenciájának jobb megértése érdekében. Ez lehetővé teszi a SARS-CoV-hez hasonló vírusok átvitelének és az óvintézkedéseknek a potenciális kockázatának a vizsgálatát.

Ez a vizsgálat kimutatta, hogy a vírusok 20°C-on gyorsabban inaktívvá válnak, mint 4°C-on, de ami a legfontosabb, a vizsgálat kimutatta, hogy a vírusok túlélési aránya magasabb alacsony relatív páratartalom mellett. A rozsdamentes acélfelületeken lerakódott fertőző vírus a megfelelő páratartalom mellett (50% RH, 20°C) legalább 3 napig, a helytelen páratartalom mellett (20%) pedig akár 28 napig is megmaradt. A tanulmány részleteiről az alábbiakban olvashat bővebben.

Módszer

A vékony rozsdamentes acélból készült vizsgálati mintákat beoltották egy ismert számú vírust tartalmazó folyadékkal. A felhasznált folyadék megfelel az emberi testfolyadékoknak (emberi váladék). A vizsgálati mintákat tartályokba zárták. Ezt követően 9 hőmérséklet- és páratartalom-szabályozott környezetet hoztak létre 4°C, 20°C és 40°C hőmérsékleten és 20% RV, 50% RV és 80% RV páratartalom mellett.

A vírus inaktiválódásának sebességét a különböző ellenőrzött körülmények között a vírus plakk meghatározásával (a citopátiás hatást kiváltó vírusok száma) mértük a t időpontban (Nt), összehasonlítva a kezdeti víruskoncentrációval (NO), log10-ben kifejezve. A mintavételre a különböző körülmények között különböző időközönként került sor.

Az eredmény

• A legnagyobb mértékű vírusinaktiváció az 50% RV-nél következett be.

• A vírus inaktiválásának legalacsonyabb szintje 20% RV-nél következett be.

• Az inaktiválódás 20 °C-on gyorsabb volt, mint 4 °C-on, minden páratartalom mellett.

• Mindkét vírus gyorsabban inaktiválódott 40°C-on, mint 20°C-on.

• Az inaktiváció és az RV közötti kapcsolat nem volt monoton, és az alacsony RV (20%) és a magas RV (80%) esetén nagyobb volt a túlélés vagy a védőhatás, mint a közepes RV (50%) esetén.

• A rozsdamentes acélfelületeken lerakódott fertőző vírus 50% RH (20°C) mellett legalább 3 napig, 20% RH (-2 log10) mellett pedig akár 28 napig is megmaradt.

A tanulmány azt sugallja, hogy a vizsgált állati koronavírusok (TGEV és MHV) konzervatív helyettesítő anyagként szolgálhatnak az expozíció, az átviteli kockázat és a humán patogén vírusok, például a SARS-CoV és más koronavírusok elleni védekezési intézkedések modellezéséhez.